TERMÉKEK

Lapostető vízszigetelési rendszerek

A lapostetők szerkezetüktől függően lehetnek egyhéjú vagy kéthéjú kialakításúak. Az egyhéjú rendszerekben a különböző rétegek közvetlenül egymásra épülnek, míg a kéthéjú változatoknál egy kiszellőztetett légréteg található, amely alatt helyezkedik el a födém és a hőszigetelés, míg felette a csapadékvíz elleni védelem és annak tartószerkezete kap helyet. Az egyhéjú lapostetők rétegfelépítése alapján két fő típus különböztethető meg: Egyenes rétegrendű tetőknél a csapadékvíz elleni szigetelés a hőszigetelés fölé kerül, amely alá párazáró réteget szükséges elhelyezni. Fordított rétegrendű tetők esetében a hőszigetelés a csapadékvíz elleni szigetelés fölé kerül, ezért kizárólag alacsony vízfelvételű, XPS típusú hőszigetelő anyag használható.

Létezik egy ritkább kialakítás is, az úgynevezett duó tető, amelynél a hőszigetelés mind a csapadékvíz elleni szigetelés alatt, mind felette megtalálható. Ezek gyakran felújítások során alkalmazott megoldások, amelyeket különös körültekintéssel kell kivitelezni a páralecsapódás elkerülése érdekében.

Ajánlatot kérek!

Lapostetők használati mód szerint

A lapostetők funkciójuk szerint lehetnek:

• Nem járható tetők, amelyek kizárólag védelmi funkciót látnak el.
• Járható vagy hasznosított tetők, amelyek tovább oszthatók:
• Terasztetőkre, amelyek gyalogos forgalomra alkalmasak.
• Parkolótetőkre, amelyek járműforgalom számára készülnek.
• Zöldtetőkre, amelyek növényzettel borítottak.

A zöldtetők két fő típusa:

• Extenzív zöldtető, amely vékony talajréteggel és kis növényzettel rendelkezik.
• Intenzív zöldtető, amely vastag földréteget és akár fákat is tartalmazhat.

Ide sorolhatók továbbá a hegyoldalba épített építmények (például földdel borított pincék, garázsok) szigetelési megoldásai is.
Ajánlatot kérek!

Csapadékvíz elleni szigetelés követelményei

A lapostetők csapadékvíz elleni szigetelésének az alábbi hatásokkal szemben kell ellenállónak lennie:

• Csapadék: Az eső, hó, jég és zúzmara károsító hatása, beleértve a megfagyott csapadék által kifejtett nyomást is.
• Napsugárzás és hőingadozás: A napi hőmérséklet akár 60°C-os, az éves hőingadozás pedig 110°C-os eltéréseket is mutathat, miközben az UV-sugárzás is károsíthatja a szigetelőanyagokat.
• Szélterhelés: Az épület elhelyezkedésétől és szerkezetétől függően jelentős szélszívás hatás léphet fel, amely ellen megfelelő mechanikai rögzítéssel, ragasztással vagy leterheléssel kell védekezni.
• Mechanikai hatások: A jégverés, időjárási viszontagságok, valamint a karbantartási és használati terhelések egyaránt befolyásolhatják a tető állapotát.
• Vegyi anyagok: A csapadékból kioldódó vegyszerek, különösen ipari területeken, károsíthatják a szigetelőanyagokat.
• Pára és hőhatások: A belső és külső tér közötti hőmérséklet- és páranyomás-különbség miatti hőmozgások és páravándorlás káros hatással lehet a szerkezetre.
• Tartószerkezeti mozgások: Az épület szerkezeti elemeinek eltérő mozgásaiból (pl. hőtágulás, alakváltozások) adódó feszültségeket is figyelembe kell venni a megfelelő szigetelés kialakításakor.

A csapadékvíz elleni szigetelésnek folytonosnak és összefüggőnek kell lennie az egész tetőfelületen, beleértve a függőleges és csatlakozó elemeket is (például a talajszint alatti nedvesség- és víznyomás elleni szigeteléseket).
Ajánlatot kérek!